|
Közös a világunk
Hamis
mítoszok
Tények
Tanácsok pedagógusoknak
Hogy
a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített emberi és állampolgári
jogai ne csorbulhassanak, immár több törvény is óvja a sérült emberek
minden szintű esélyegyenlőségét. (Esélyegyenlőségi Törvény, Egészségügyi
Törvény, Közoktatási Törvény, Építészeti Törvény). E törvények hivatottak
megszűntetni azon egyenlőtlenségeket, amelyek a tanulás, képzés,
munkavállalás, közlekedés, kultúra, sport stb. területein korlátozzák
a fogyatékossággal élőket életvitelük szabad megválasztásában.
Ahhoz,
hogy a törvényben leírtak valóra váljanak, fontos, hogy a tévhitek
és hamis mítoszok helyét elfoglalják a tények. Talán még ennél is
fontosabb azonban, hogy a fogyatékosságot a jövőben ne pusztán orvosi,
pszichológiai, gyógypedagógiai, hanem elsősorban emberi jogi kérdésként
kezeljük.
Sérültségre
való tekintet nélkül mindenkinek joga van az emberi méltósághoz
és a szabad önrendelkezéshez.
Hamis
mítoszok
.
Nem igaz!
. |
|
.
De ha erre
is gondol...
. |
|
A
fogyatékosok csak egymás közt érzik jól magukat.
. |
 |
Az
emberek általában barátokkal, szeretett családtagokkal, jó munkatársak
közt érzik jól magukat. Nem szempont, hogy a barát cukorbeteg,
vagy hogy a kolléga bottal jár.
. |
Nincs
igényük a szórakozásra, hisz elég a maguk baja.
. |
 |
Senki
sem tölti az életét csak szórakozással, vagy csak a sorsa felett
érzett bánkódással, hisz az életbe mindkettő bőven belefér.
. |
Ők
egész másképp éreznek, mint a normális emberek.
. |
 |
Normális
az, ha az ember néha nevet, néha sír? Valakit szeret, mást utál?
Olykor letört, máskor feldobott? Tény, hogy mindannyian másképp
érzünk, de valamennyien emberi módon tesszük.
. |
Annyira
megszokták, hogy olyanok, amilyenek, hogy zavarná is őket, ha
mások lennének.
. |
 |
A
"ha" filozófiája... Önt zavarná, ha szebb lenne? Ha
ügyesebb? Okosabb? Szerencsésebb? De ha nem az...
. |
Szeretnek
elkülönülni a többiektől.
. |
 |
Ha
valakit úgy kezelnek, mint aki nem a többi közé való, nem biztos,
hogy önként és örömmel választja a különállást.
. |
A
sérültek képtelenek bármilyen önálló döntés meghozatalára.
. |
 |
Akinek
kevés alkalma nyílik ennek a gyakorlására, elképzelhető, hogy
többet kell küszködnie, míg jó döntésre jut.
. |
A
fogyatékosságok átterjedhetnek egyik gyerekről a másikra. Ha pl.
egy gyerek egy fogyatékossal van együtt az óvodában, ő is visszafejlődik.
|
 |
A
fogyatékosság nem fertőző, mint a nátha. Viszont mindkét gyermek
sokat segíthet a másiknak: a sérült gyermek modellálja az épet,
s az ép korán megtanulja elfogadni a másságot.
. |
A
legtöbbjük, ha akarna sem lenne képes úgy dolgozni, mint egy normál
ember.
|
 |
Mindenki
másra képes, s azt kellene végeznie, amiben a legjobb. Azonban
sem az ép, sem a sérült szellem nem nyújt biztosítékot a lustaság,
tehetetlenség, ostobaság ellen.
. |
Ha
találkozunk velük, legjobb rájuk sem nézni, nehogy azt higgyék,
megbámuljuk őket.
|
 |
Ön
talán szeretne olyan társadalomban élni, amelyben levegőnek nézik?
. |
Nem
szabad segíteni az utcán, mert megbántódnak.
. |
 |
Endedje
meg, hogy mindenki maga dönthesse el, kér-e, elfogad-e segítséget.
Ha megkérdezi, két választ kaphat: köszönöm, igen, vagy köszönöm,
nem.
. |
Legjobb
nekik az intézetben, ott legalább mindenük megvan, és mégiscsak
a szakemberek tudják a legjobban, hogy mit kell velük kezdeni.
. |
 |
Nem
egy sérült embert kényszerít az élet intézetbe, ez azonban többnyire
nem az ő szabad választása. Ki az, aki nem vágyik családra, otthonra?
. |

Az elmúlt ötven
év alatt szégyen volt a szegénység, a betegség, a fogyatékosság. A világtól
távol eső kis falvak szélén, parkok mélyén megbúvó, a célra tökéletesen
alkalmatlan kastélyokban rejtették el mindazokat a világ szeme elől,
akik nem illeszkedtek a tökéletes világba. Két teljes generáció nőtt
fel úgy, hogy nem találkozhatott a másság semmilyen formájával, nem
tanulhatott meg együttélni vele, nem gyakorolhatta a toleranciát, az
elfogadást.
A közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. tv. immár megadja a lehetőséget az integrációra.
Nem kell többé rejtegetve, szegregáltan felnőnie annak a gyermeknek,
aki valamilyen érzékszervi, értelmi, érzelmi, vagy testi fogyatékossággal
jött a világra. A normál gyermekközösség részeként kaphatja meg a számára
szükséges speciális képzést, oktatást, foglalkoztatást, fejlesztést.
A normál közösségben
oktató, nevelő pedagógusok, óvónők és gondozónők is bármikor szembetalálkozhatnak
ezután sérült gyermekkel.
Egy fontos,
sose feledjék: sérült, vagy nem, minden gyermek egyformán éhes
a szeretetre, elfogadásra, s arra, hogy a többiekkel közös világban
élhessen. Mert egyetlen világ van, s valamennyiünknek abban kell élnünk.

Tények
 |
A
fogyatékosság leggyakrabban valamilyen betegség, másodsorban veleszületett
ok, harmadrészben pedig baleset következménye. |
 |
A
fogyatékossággal élők között, az össznépességgel ellentétben,
több a férfi.
A sérült emberek közül kortársaikhoz viszonyítva lényegesen
kevesebben élnek párkapcsolatban. |
 |
Alacsony
az önálló, saját háztartásban élők aránya, a lakások állaga, komfortfokozata
pedig lényegesen rosszabb az országos átlagnál. |
 |
A
fogyatékos embereknek sokkal rosszabbak az iskolázottsági és foglalkoztatási
mutatói is, ennek következtében jövedelmük, a megszerezhető juttatásokkal
együtt sem éri el a népességi átlagot. |
 |
Az
iskoláztatási és foglalkoztatási hátrányok leginkább az értelmi
fogyatékosokat sújtják. Magyarországon a sérült emberek több mint
tíz százaléka ma is intézetben él. |

Tanácsok
pedagógusok számára...
amelyek megkönnyíthetik a sérült
gyermek elfogadását
Ha
Ön pedagógusnak készül, választott szakmája szerint fog kicsiket vagy
nagyobbakat nevelni. Gondolkodása befolyással lesz az ő gondolkodásukra.
Ha Ön elfogadja az osztályába, csoportjába bekerülő, sérült gyermeket,
a növendékei ezt fogják követendőnek tekinteni.
 |
Minden
sérült gyermeknek számos orvosi lelete van. Kérje el azokat, és
magyaráztassa el az iskolai orvossal, mit jelentenek! |
 |
Alaposan
kérdezze ki a szülőket a gyermek szokásairól, esetleges furcsaságairól,
a különös figyelmet igénylő részletekről! Jegyezze fel a diéta,
gyógyszerszedés, segédeszközhasználat stb. részleteit. |
 |
Ismerkedjék
meg a segédeszközökkel (hallókészülék, mankó, kerekesszék, beszélőgép
stb.), magyaráztassa el működésüket, a leggyakoribb problémákat,
s azok kijavítási módját. |
 |
Kérdezze
meg, milyen probléma esetén milyen szakemberhez célszerű fordulnia,
s lépjen kapcsolatba azokkal, akik már jól ismerik a gyermeket. |
 |
Évente
kétszer szervezzenek találkozót mindazokkal, akik a gyermekkel
foglalkoznak (logopédus, gyógytornász, védőnő stb.). Sok hasznos
tudnivalóval segíthetik egymás munkáját! |
|