Közös a világunk

Hamis mítoszok
Tények
Tanácsok pedagógusoknak

Hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített emberi és állampolgári jogai ne csorbulhassanak, immár több törvény is óvja a sérült emberek minden szintű esélyegyenlőségét. (Esélyegyenlőségi Törvény, Egészségügyi Törvény, Közoktatási Törvény, Építészeti Törvény). E törvények hivatottak megszűntetni azon egyenlőtlenségeket, amelyek a tanulás, képzés, munkavállalás, közlekedés, kultúra, sport stb. területein korlátozzák a fogyatékossággal élőket életvitelük szabad megválasztásában.

Ahhoz, hogy a törvényben leírtak valóra váljanak, fontos, hogy a tévhitek és hamis mítoszok helyét elfoglalják a tények. Talán még ennél is fontosabb azonban, hogy a fogyatékosságot a jövőben ne pusztán orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai, hanem elsősorban emberi jogi kérdésként kezeljük.

Sérültségre való tekintet nélkül mindenkinek joga van az emberi méltósághoz és a szabad önrendelkezéshez.

Hamis mítoszok

.
Nem igaz!
.
.
De ha erre is gondol...

.
A fogyatékosok csak egymás közt érzik jól magukat.
.
Az emberek általában barátokkal, szeretett családtagokkal, jó munkatársak közt érzik jól magukat. Nem szempont, hogy a barát cukorbeteg, vagy hogy a kolléga bottal jár.
.
Nincs igényük a szórakozásra, hisz elég a maguk baja.
.
Senki sem tölti az életét csak szórakozással, vagy csak a sorsa felett érzett bánkódással, hisz az életbe mindkettő bőven belefér.
.
Ők egész másképp éreznek, mint a normális emberek.
.
Normális az, ha az ember néha nevet, néha sír? Valakit szeret, mást utál? Olykor letört, máskor feldobott? Tény, hogy mindannyian másképp érzünk, de valamennyien emberi módon tesszük.
.
Annyira megszokták, hogy olyanok, amilyenek, hogy zavarná is őket, ha mások lennének.
.
A "ha" filozófiája... Önt zavarná, ha szebb lenne? Ha ügyesebb? Okosabb? Szerencsésebb? De ha nem az...
.
Szeretnek elkülönülni a többiektől.
.
Ha valakit úgy kezelnek, mint aki nem a többi közé való, nem biztos, hogy önként és örömmel választja a különállást.
.
A sérültek képtelenek bármilyen önálló döntés meghozatalára.
.
Akinek kevés alkalma nyílik ennek a gyakorlására, elképzelhető, hogy többet kell küszködnie, míg jó döntésre jut.
.
A fogyatékosságok átterjedhetnek egyik gyerekről a másikra. Ha pl. egy gyerek egy fogyatékossal van együtt az óvodában, ő is visszafejlődik.
A fogyatékosság nem fertőző, mint a nátha. Viszont mindkét gyermek sokat segíthet a másiknak: a sérült gyermek modellálja az épet, s az ép korán megtanulja elfogadni a másságot.
.
A legtöbbjük, ha akarna sem lenne képes úgy dolgozni, mint egy normál ember.
Mindenki másra képes, s azt kellene végeznie, amiben a legjobb. Azonban sem az ép, sem a sérült szellem nem nyújt biztosítékot a lustaság, tehetetlenség, ostobaság ellen.
.
Ha találkozunk velük, legjobb rájuk sem nézni, nehogy azt higgyék, megbámuljuk őket.
Ön talán szeretne olyan társadalomban élni, amelyben levegőnek nézik?
.
Nem szabad segíteni az utcán, mert megbántódnak.
.
Endedje meg, hogy mindenki maga dönthesse el, kér-e, elfogad-e segítséget. Ha megkérdezi, két választ kaphat: köszönöm, igen, vagy köszönöm, nem.
.
Legjobb nekik az intézetben, ott legalább mindenük megvan, és mégiscsak a szakemberek tudják a legjobban, hogy mit kell velük kezdeni.
.
Nem egy sérült embert kényszerít az élet intézetbe, ez azonban többnyire nem az ő szabad választása. Ki az, aki nem vágyik családra, otthonra?
.

Az elmúlt ötven év alatt szégyen volt a szegénység, a betegség, a fogyatékosság. A világtól távol eső kis falvak szélén, parkok mélyén megbúvó, a célra tökéletesen alkalmatlan kastélyokban rejtették el mindazokat a világ szeme elől, akik nem illeszkedtek a tökéletes világba. Két teljes generáció nőtt fel úgy, hogy nem találkozhatott a másság semmilyen formájával, nem tanulhatott meg együttélni vele, nem gyakorolhatta a toleranciát, az elfogadást.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. immár megadja a lehetőséget az integrációra. Nem kell többé rejtegetve, szegregáltan felnőnie annak a gyermeknek, aki valamilyen érzékszervi, értelmi, érzelmi, vagy testi fogyatékossággal jött a világra. A normál gyermekközösség részeként kaphatja meg a számára szükséges speciális képzést, oktatást, foglalkoztatást, fejlesztést.

A normál közösségben oktató, nevelő pedagógusok, óvónők és gondozónők is bármikor szembetalálkozhatnak ezután sérült gyermekkel.

Egy fontos, sose feledjék: sérült, vagy nem,   minden gyermek egyformán éhes a szeretetre, elfogadásra, s arra, hogy a többiekkel közös világban élhessen. Mert egyetlen világ van, s valamennyiünknek abban kell élnünk.

Tények

A fogyatékosság leggyakrabban valamilyen betegség, másodsorban veleszületett ok, harmadrészben pedig baleset következménye.
A fogyatékossággal élők között, az össznépességgel ellentétben, több a férfi.
A sérült emberek közül kortársaikhoz viszonyítva lényegesen kevesebben élnek párkapcsolatban.
Alacsony az önálló, saját háztartásban élők aránya, a lakások állaga, komfortfokozata pedig lényegesen rosszabb az országos átlagnál.
A fogyatékos embereknek sokkal rosszabbak az iskolázottsági és foglalkoztatási mutatói is, ennek következtében jövedelmük, a megszerezhető juttatásokkal együtt sem éri el a népességi átlagot.
Az iskoláztatási és foglalkoztatási hátrányok leginkább az értelmi fogyatékosokat sújtják. Magyarországon a sérült emberek több mint tíz százaléka ma is intézetben él.

Tanácsok pedagógusok számára...
amelyek megkönnyíthetik a sérült gyermek elfogadását

Ha Ön pedagógusnak készül, választott szakmája szerint fog kicsiket vagy nagyobbakat nevelni. Gondolkodása befolyással lesz az ő gondolkodásukra. Ha Ön elfogadja az osztályába, csoportjába bekerülő, sérült gyermeket, a növendékei ezt fogják követendőnek tekinteni.

Minden sérült gyermeknek számos orvosi lelete van. Kérje el azokat, és magyaráztassa el az iskolai orvossal, mit jelentenek!
Alaposan kérdezze ki a szülőket a gyermek szokásairól, esetleges furcsaságairól, a különös figyelmet igénylő részletekről! Jegyezze fel a diéta, gyógyszerszedés, segédeszközhasználat stb. részleteit.
Ismerkedjék meg a segédeszközökkel (hallókészülék, mankó, kerekesszék, beszélőgép stb.), magyaráztassa el működésüket, a leggyakoribb problémákat, s azok kijavítási módját.
Kérdezze meg, milyen probléma esetén milyen szakemberhez célszerű fordulnia, s lépjen kapcsolatba azokkal, akik már jól ismerik a gyermeket.
Évente kétszer szervezzenek találkozót mindazokkal, akik a gyermekkel foglalkoznak (logopédus, gyógytornász, védőnő stb.). Sok hasznos tudnivalóval segíthetik egymás munkáját!

 

Ugrás az oldal tetejére

De JuRe Alapítvány
1112 Budapest, Neszmélyi út 36. (Őrmezői lakótelep)
Tel/fax: 310-3583
E-mail: info@drahu.org.hu
Adószám: 181553-56-1-43
Bankszámlaszám: ABN Amro Bank 10201099-40471013
Webdesign: Schlemmer Balázs
© 2001